1940-ben Keszthelyen ezen a napon, november 18-án született Festetics IV. György, herceg Festetics III. György és Maria Haugwitz hercegasszony egyetlen gyermeke. A Herceg Úrnak, aki négyéves koráig élt Magyarországon, ezzel a bejegyzéssel kívánunk boldog 83. születésnapot!
A szülők
IV. György édesapja, III. György meglehetősen későn, 57 éves korában, 1938-ban nősült, ekkor vette feleségül Maria von Haugwitz grófnőt, aki ekkor 38 éves volt. Az esküvőről ebben a bejegyzésben olvashatnak részletesen.
Festetics IV. György születése
Házasságukban egyetlen gyermek született, aki a családi hagyományokat is követve a György nevet kapta. El lehet képzelni, hogy mekkora öröm érte a hercegi párt, amikor 1940. november 18-án megszületett a kisfiuk. Mivel a keszthelyi Festetics család hitbizományát mindig a legidősebb fiúgyermek örökölte, így ezzel a birtokok jövője is biztosítottnak látszott. Persze 1940-ben senki nem tételezte fel, hogy pár év múlva milyen hatalmas társadalmi változások jönnek, ami együtt jár a Festetics-vagyon elvesztésével. Ám egyelőre IV. György születésénél járunk.
Az eseményről a helyi lap, a Keszthely és Vidéke részletesen, ám az illendőséget betartva írt. Az országos napilapok közül a Magyar Nemzet így tudósított a keszthelyi főnemesi család öröméről:
„A Festetics-hitbizománynak örököse született. Herceg Festetics György titkos tanácsos, felsőházi tag, a keszthelyi hitbizomány urának felesége, született Haugwitz Mária grófnő hétfőn reggel Keszthelyen fiúgyermeknek adott életet. Az anya és az újszülött gyermek jól érzik magukat.”
Magyar Nemzet. 1940. november 19.
1940 novemberének végén újabb hír jelent meg a kisbabáról a keszthelyi lapban:
„Herceg Festetics György és neje elsőszülött gyermekének a keresztelője, amint ezt a mult számunkban már megirtuk, hétfőn, december 2-ikán lesz. A keresztelést dr. Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök végzi. Az ujszülött a keresztségben György nevet kap.”
Keszthely és Vidéke. 1940. november 30. 3. oldal
Mivel az édesapa, Festetics III. György magyar hercegi címmel rendelkezett, így a kisbaba főnemesi titulusa gróf volt. A magyar hercegi címet csak az apja, 1941 augusztusában bekövetkezett halálakor a vagyonnal együtt örökölte. Az 1947. évi IV. törvény eltörölte az előnevek – köztük a főnemesi rangok – viselését.
A keresztelési szertartás
December 2-án ismét egy örömteli eseménynek adott otthont a keszthelyi Festetics-kastély: ekkor volt Festetics IV. György keresztelője. A z ünnepség nemcsak bensőséges családi esemény volt, hanem városi közéleti esemény is, amelyen részt vettek többek között Keszthely közéleti vezetői is.
„A keresztelő igazi örömünnepe volt a hercegi palotának és hercegi lakóinak, akik olyan szívesen fogadták az ujszülött érkezését. A nagy öröm megnyilvánult a keresztelő külsőségeiben is.”
Keszthely és Vidéke. 1940. december 7. 1. oldal
A keresztelési szertartás déli 12 órakor kezdődött a kastély kápolnává átalakított egyik termében. A szertartást Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök végezte dr. Langmár Lipót kanonok segítségével. A kisfiú a keresztségben a György Tasziló Károly nevet kapta. A György név közkedvelt volt a Festeticsek körében. Az első, aki ezt a nevet viselte a Georgikon-alapító I. György (1755-1819) volt. II. György (1815-1883) az Andrássy Gyula vezette kormányban 1867 és 1871 között a király személye körüli miniszteri posztot töltötte be. III. György pedig a kisfiú édesapja volt, aki többek között az első világháború előtt diplomáciai feladatokat látott el Párizsban és Londonban.
IV. György keresztszülei a családból kerültek ki – az édesanyja testvére, Karl von Haugwitz és édesapja legidősebb nővére, Festetics May, Karl von Fürstenberg herceg felesége. Őt húga, Festetics Ella grófnő helyettesítette a szertartáson. A keresztszülők megfogadták, hogy
„A kisded életútját egyengetik, vigyáznak testére s gondozzák lelkét, amint azt a Egyház előírja.”
Czapik Gyula veszprémi megyéspüspök így fejezte be a mondanivalóját:
„Hálát adunk ezért az Urnak s kérjük őt, hogy tegye a kisded életét erőssé s a lelkét széppé, növessze szülei büszkeségévé.”
Keszthely és Vidéke. 1940. december 7. 1. oldal
„S miközben az oltár előtt, a velencei csillárok visszatükröző fényében, a főpapi áldás szavai hangzottak, az ablakokon napfény ragyogása sugárzott be, mintha a természet is örömét akarta volna kifejezni. Szebb hasonlat nem is fejezheti ki a kivánságot, mely szavakba kivánkozik: legyen olyan boldog a hercegi sarj egész élete, mint amilyen ragyogással mosolygott rá keresztelése napján a mindeneket adó Uristen napsugara.” – zárja a helyi lap, a Keszthely és Vidéke a kisfiú keresztelőjéről készült beszámolót.
A keresztelési szertartás idézetei a Keszthely és Vidéke. 1940. december 7. 1. oldalról származnak.
A családtagokon és a barátokon túl mintegy 30-an vettek részt a város képviseletében ezen az ünnepségen. Ott volt – ahogy a Keszthely és Vidéke című lap felsorolja:
„Malatinszky Ferenc felsőházi tag és felesége, a prémontrei rendház, a plébánia, kármelita zárda és Ranolder Intézet képviselete, a katonai állomásparancsnok, járási főszolgabíró, járásbirósági elnök, község képviselete, a hercegi palota orvosai s még néhányan, továbbá dr. Lénárd János főtitkárral élén a hercegi uradalom tisztikara s a vezetőtisztek feleségei.”
Keszthely és Vidéke. 1940. december 7. 1. oldal
A keresztelő után a hercegi pár villásreggelit adott a vendégek részére, ahol József Ferenc királyi herceg – a 19. század első felében élt József nádor unokája – mondott kedves köszöntőt az kisbaba és családja tiszteletére.
A keszthelyi Festetics családnak nemcsak Zala, hanem Somogy vármegyében is voltak földbirtokaik. A vármegye egyik lapja, a Somogyi Újság is hírt adott a bensőséges családi eseményről:
„Azt mondják, hogy Somogyban is rendkívül nagy érdeklődés kísérte a kis elsőszülött Festetics György keresztelőjét, amely a keszthelyi Festetics hercegi kastélyban történt december 2-án, szombaton. A hercegi keresztelőt Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök végezte s a vendégek között ott volt gróf Festetics Domonkos csertői földesúr, a szigetvári kerület országgyűlési képviselője is.”
Somogyi Újság. 1940. december
A hirtelen tragédia és az első születésnap
Sajnos, a családi boldogságot beárnyékolta herceg Festetics III. György korai halála. 1941. augusztus 4-én bekövetkezett halála idején a kisfiú még nem volt 9 hónapos. Ekkor örökölte a hatalmas Festetics-hitbizományt és édesapja hercegi címét. Így érkezett el három hónappal később a kisfiú első születésnapja novemberben.
„November 18-ikán egyéves lett herceg Festetics György, a keszthelyi hitbizomány várományosa. A kis herceg gyönyörűen fejlődik, erős és egészséges, akiben öröme telik az Édesanyjának, de egész környezetének. Csak az a kár, hogy Édesatya már csak az Égből gyönyörködhet egyetlen fiában. A születési évforduló napján hálaadó szentmise volt a hercegi palota kápolnájában, amelyet dr. Szerecz Imre apátsági adminisztrátor mondott s amelyen résztvettek a palota összes alkalmazottai is. Az évforduló alkalmából a gratulációk egész tömege érkezett a keszthelyi palotába. A gratulálók élén van Magyarország kormányzója, aki rendkivül melegen érdeklődik a kis herceg sorsa felől s aki kedves ajándékokat is küldött neki. Keszthely polgárai részéről is sok-sok jókivánság indult el a hercegi palota felé a születési évforduló napján. A község elöljáróságának és polgárságának egyetemes jókivánságait Lang József városbiró tolmácsolta a Hercegasszony előtt.”
Keszthely és Vidéke. 1941. november 22.
Felhasznált irodalom:
Keszthely és Vidéke: 1940. november 19., 30., december 7., 1941. november 22.
Magyar Nemzet: 1940. november 19.
Somogyi Újság. 1940. november
Felhasznált képek lelőhelyei:
Maria von Haugwitz és Festetics III. György festményei: Helikon Kastély – Keszthely / Bankó Zsolt
A kisbaba Festetics IV. Györgyről és családjáról készült fényképek Festetics IV. György fotóalbumából származnak (Helikon Kastély Történeti Fényképtár)