1755-ben Ságon ezen a napon született Festetics III. Pál és Bossányi Julianna első fia, egyben második gyermekük, Festetics György, aki a keszthelyi Festetics család egyik legismertebb és legkiválóbb tagja volt.
Festetics I. György szülei
I. György édesapja, Festetics III. Pál 1755-ben Sopron vármegye alispánja és országgyűlési követe volt. Amikor György fia pár hónapos volt, az édesapja 1756. május 3-án a kőszegi kerületi tábla bírája lett. Pár hónappal később, július 19-én Festetics III. Pál már a bécsi királyi udvar egyik hivatalnokává vált: Mária Terézia tanácsossá nevezte ki, első megbízatása bányászati ügyekkel volt kapcsolatos. Festetics I. György születése évében nagyapja, Festetics Kristóf, aki a család keszthelyi ágának alapítója volt, a korszak legmagasabb jogkörrel rendelkező bírói testületének, a Hétszemélyes Táblának volt a bírája.
A kisfiú édesanyja Bossányi Julianna volt. A kisfiú szülei második gyermeke volt, születése előtt két évvel, 1753-ban született meg Julianna nővére. (Julianna szintén példás életművet hagyott hátra: ásványgyűjteménye megalapozta a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményét, ezenfelül a Magyar Nemzeti Múzeum-alapító Széchényi Ferenc feleségeként és a magyar történelem egyik legnagyobb alakjának, Széchenyi István édesanyjaként is fontos személye a magyar múltnak.)
Festetics I. György születése
Festetics I. György 1755. december 31-én hajnali négy órakor született meg Ságon – a mai Vas vármegyei Simaságon. A keresztségben György János Nepomuk Vince nevet kapta. Keresztszülei gróf Fekete György királyi személynök és felesége, gróf Nicky Anna, valamint gróf Nicky Kristóf és felesége, gróf Jankovics Katalin volt. III. Pált hivatali munkája Bécshez kötötte, a Festetics család – a feleség, Bossányi Julianna és a gyerekek – a Festeticsek sági birtokán éltek. Ság ma Simaság néven ismert, a kastély falán pedig emléktábla őrzi Festetics I. György születésének emlékét.
Iskolás évek
I. György gyermekkoráról keveset lehet tudni. Azt tudjuk, hogy édesapja, Festetics III. Pál az uralkodó, Mária Terézia tanácsadója volt jogi és pénzügyi kérdésekben, ezért sok időt töltött a császárvárosban, Bécsben és Pozsonyban. Így a gyermekek nevelése az édesanyjukra maradt.
1768-tól György a bécsi Theresianum növendéke lett. Ez az 1746-ban alapított iskola, amely Mária Teréziáról kapta a nevét, korának egyik leghíresebbje volt. „(…) Az volt a célja, hogy a csupán előkészület gyanánt szolgáló tulajdonképpeni tanfolyam elvégzése után «ügyes államférfiakat» neveljen. Erre a célra szolgált az intézetben a gimnázium elvégzése után következő három évi jogi tanfolyam, amelynek első évében a természet- és nemzetközi jogot, meg az instituciókat, második évben a pandektákat és a kánonjogot, harmadik évében pedig a német és birodalmi jogon kívül a magyar, cseh és osztrák köz- és magánjogot végezték el az intézet növendékei, akik ezenfelül még élő nyelveket és ügyességeket is tanultak.” – írja Szabó Dezső a már említett könyvében.
Amint látható, Festetics György ifjú korában alapos és magas színvonalú képzést kapott. Az intézetben a Habsburg Birodalom legjelesebb tudóstanárai tanítottak. Festetics György a Theresianumtól a tudáson kívül egy jó barátot is „kapott”, Széchényi Ferenc személyében. Széchényit azonban nemcsak baráti, hanem rokoni szálak is kötötték a Festetics családhoz, hiszen 1777-ben feleségül vette György barátja már említett nővérét, Juliannát.
Amint látható, Festetics I. György magas színvonalú oktatásban részesült és rá várt az a feladat, hogy az időközben grófi címet szerző családban, mint a legidősebb fiú, tovább vigye a családi tradíciókat és a családi hitbizományt.
A képek forrása:
Kiemelt kép: Bankó Zsolt/Helikon Kastély, Keszthely
Simasági emléktábla: https://hu.wikipedia.org/wiki/Simas%C3%A1g#/media/F%C3%A1jl:Simas%C3%A1g08.jpg
Favorita-palota – a bécsi Theresianumnak helyet adó épület 1670-ben: https://hu.wikipedia.org/wiki/Theresianum_(B%C3%A9cs)#/media/F%C3%A1jl:Georg_Matthaeus_Vischer_a_b%C3%A9csi_Favorita.jpg